Határtalan költészet

Gyermeke a magyar földnek
Beszéled ezt a csodás nyelvet.
És a dicsőséges hazafias lelket.
Hordod, mígnem el nem födnek.

Ti, kik egykoron kiutaztatok.
Miért vándoroltatok régen el.
Mi az, mi nektek ennyire kell.
Anyaországot el miért hagytok.

Balaton tengernél sokkal szebb.
Alpoknál a büszke Kárpátok
Vad idegennél régi jó barátok.
Nekem ez sokkal kedvesebb.

S ti, ki a múltban kintragadtatok.
Valljátok világ előtt nemzetetek
Szokásokkal, és hazafiasan éljetek
Bizonyítsátok élnek magyarok.

Ki magyar, és hozzánk tartozott.
Szent István királyunk ünnepén.
S a háborúnk gyászos emlékén.
Egy égő gyertyával zárja a napot.

< Előző		Következő >