Határtalan költészet

Át akarok kerülni egy másik világba
Az árnyékomat magam mögött hagyva.
Leadom vele az összes gondomat
És marad a letisztult gondolat.
Hol elveszítem az emlékeket
És a tudat beszívja a másodperceket,
A fájdalmas csend sem zaklat majd
Az elmém csak a nyugalomra hajt.
Hol minden nap az estét várom,
Hogy arcod végre újra látom
És hol mindig eljönnek a reggelek,
Mikor ismét elveszítelek.
Ez a világ az én álmom
Ha álmomban álmodom őt látom.
Az álmom álma az életem
És én csak álmodok szüntelen...

< Előző		Következő >