Határtalan költészet
Bejelentkezés:
Legfrissebb versek:
Legtöbbször olvasott versek:
Oldalainkat 3 vendég böngészi
Kövess minket!Szembenéző
Vékonyka káva,
a kútban iszonyú sötétség.
Nem hallod szavaid csobbanását
s a születő gyűrűk hullámverését.
Fél évszázad csendje bennem.
Nyiss meg engem
és nyisd meg bennem őket.
Ereszkedj mélyre,
ha nem rémít kripta-sötétje
és felsejlő részleteik:
csigolyáik, elfehérült ajkaik
üzenete, az örökségem.
Ne csak a tengert akard látni,
hogy szikrázik fél évszázad
szilánkos szépsége.
Csak a víz fodrozódik,
az égtájak közt feszülő
végtelen tükörképe,
a semmi.
a kútban iszonyú sötétség.
Nem hallod szavaid csobbanását
s a születő gyűrűk hullámverését.
Fél évszázad csendje bennem.
Nyiss meg engem
és nyisd meg bennem őket.
Ereszkedj mélyre,
ha nem rémít kripta-sötétje
és felsejlő részleteik:
csigolyáik, elfehérült ajkaik
üzenete, az örökségem.
Ne csak a tengert akard látni,
hogy szikrázik fél évszázad
szilánkos szépsége.
Csak a víz fodrozódik,
az égtájak közt feszülő
végtelen tükörképe,
a semmi.
| < Előző | Következő > |
|---|